Hello, Kim Scott vagyok, és elmesélem az életem egyik legjelentősebb részét!
Vasárnap van azaz holnap suli. Olyan gyorsan megy el az idő, mintha csak most kezdődött a nyár. Ma kiélvezzük a napot Lily-vel és elmegyünk shoppingolni. Lily 13:45-re itt volt és kimentünk a helyi plázába. Vettem magamnak egy csinos cipőt, meg bementünk a Starbucks-ba.
Cipő:
Starbucks:
Én ezt ittam. :)Amikor hazamentünk anyu rendelt pizzát így azt ettük. Megszólalt a telefonomból Olly Murs-től a Troumblemaker:
-Szia!- köszöntöttem lelkesen.
-Szia! Mizu? Mitcsinálsz?- kérdezte.
-Semmi, itt van Lily és vele eszek pizzát.-válaszoltam.-Miért?
-Csak este lesz egy buli, Harryéknél..és, hogy jöttök-e?
-Persze, hogy megyünk! Ki nem hagynánk!- mondtuk egyszerre mert a telefonom ki volt hangosítva.
-Oké akkor náluk talizunk, 21:00-kor.-mondta az időpontot.
-Oké, szia!
-Sziasztok!
Mivel Lily-t 19:00-re haza kellett vinnünk (gyerekszabály, hogy vasárnap max.19:00-ra otthon kell lennünk :D), ezért skypeon folytattuk, és átöltöztünk a buliszerkóba. Én a ma vásárolt cipőt vettem fel. A két öcsém: Dylan és Cole azzal szekáltak, hogy nem fogok hazajönni és "meg fogom szívni"...hát oké..biztos..:D.
Elmentünk a buliba, és őrületes tömeg fogadott minket. Hát, már mindenki ott volt. Éppen Harry-t és Dave-et kerestük, de sehol nem találtuk őket. Dave pont jött ki a fürdőszobából.
-Hát, te? Megártott a sok pia?- kérdezte Lily röhögve.
-Nem! Nem hánytam!- mondta Dave zavartan.
Este 24:00-ra otthon kellett lennem, ezért csak 1-2 órát maradtam, és indultam haza.
Megfürödtem, hajatmostam, levágtam a körmömet, stb. és lefeküdtem aludni. Cole és Dylan még PS-eztek, én meg telómról gyorsan rákukkantottam egy percre a Facebookra. Mindenhol "Jó a buli" és "De berúgtam (cenzúrázva)" posztok voltak. Hamar elaludtam, de 2:00-kor arra keltem fel, hogy mentők vannak a házban. Nem tudtam mi van. Leszaladtam pizsamában, és láttam, hogy apu megy ki Dylan-nel az ajtón. Anya a szájához kapta a kezét, és ott állt megmerevedve az ajtóban.
-Mi az?- kérdeztem aggódva.
- Kim, mennj vissza aludni.- mondta anya.
-DE MI AZ? MI TÖRTÉNT? - kérdeztem ismét, félve.
-Az öcséd...rosszul lett..-mondta, a hangja remegett.- hányt, és összeesett. Egy nagy durranást hallottunk, és Dylan akkor szólt, amikor Cole nem jött vissza negyed órája a szobájukba.- mondta anya én meg kirohantam az ajtón. Már csak azt láttam, hogy apu beszáll és elindul a mentőkocsi. Dylan szomorúan jött vissza. Leguggoltam, és megöleltem. Az ölelést viszonozta, és egy kicsit eltoltam magamtól és mondtam neki valamit:
-Minden jobb lesz, nyugodj meg.-mondtam neki.
Nem válaszolt csak újra megölelt. Ma az én szobámba aludt tovább, én a kanapén, Ő az ágyamon. Folyamatosan csak néztem, aludni már nem tudtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése