Reggel (mivel nem sokat aludtam Cole miatt) fáradtan keltem fel. Elkészültünk, és lebuszoztam Dylan-nel a suliba, mivel Általános-Középsuliba járunk, ezért egybe is. Mikor elváltunk, megláttam Lily-t és Harry-t a lépcsőnél.
-Sziasztok!-köszöntem oda.
-Hello-köszöntöttek egyszerre.
-Mizu? Mit csináltok ma? Dave? - kérdeztem tőlük.
- Semmi, Moziba megyünk, Nem tudjuk...tegnap se jelentkezett.-mondta Harry.
-Értem. Biztos jól van. - mondtam kicsit félőn.
-Igen, valószínű. - mondta Lily.
A beszélgetés közben felértünk a terembe. Sehol senki. Túl korán jöttünk be? Becsengettek. Tanár, diákok sehol.
-Nincs tanítás?- kérdezte Harry boldogan.
-Azért annyira ne örülj.-mondta Klopp tanár úr miközben bejött a terembe. Klopp a Némettanárunk.
- Tanár úr! Hol vannak a többiek?- kérdezte Lily miközben pakolt ki a táskájából.
-Nem tudom.-kinéztem, sehol senki.
- Basszus!- csaptam a kezem a fejemre.- Ma nincs is tanítás!!!!-mondtam mire mindenkinek eszébe jutott, hogy szólt az ofő, hogy hétfőn ne jöjjünk be, mert még építik az udvart ezért nincs tanítás, és elcsúszott a szünet 1 napig.
-Akkor zúzunk haza?- kérdezte Harry.
-Ja.-mondtam én és Lily egyszerre.
Miután hazaértünk (Dylan is egyedül volt) elvittem Dylan-t egy cukrászdába. Mire onnan is hazaértünk otthon volt anya is, apa is és Cole is (!!!). Letámadtuk Cole-t, hogy, hogy van:
-Úristen!-rohantam oda hozzá azonnal.
-Hogy vagy tesó?- kérdezte Dylan.
-Jól, köszönöm jobban, de azért még fáj a fejem.- mondta a fejét fogva. Kérdőn néztem anyuékra, és apu felhívott a szobámba.
-Na most mi volt?- kérdeztem.
-Cole, ugye hányt, és elájult, így elég súlyosan beverte a fejét, így agyrázkódást kapott.
-Úristen.-mondtam erre hirtelen.
-De már jól van, látod, nyugalom.
- Jó nyugodt vagyok. De remélem felépül.
-Már felépült kicsim! Itt van velünk, semmi baja, csak fáj a feje. Ennyi.
-Oké- zártam le a beszélgetést. Skypeoltam Lily-vel, és elmeséltem neki a történteket. Aztán néztem kicsit a TV-t, lefürödtem, és elmentem aludni. TLC-t néztem, ott pedig az
L.A.ink ment.
Ezt néztem: